Egyelőre biztosan búcsút inthetünk a Nyugdíjkötvénynek

0
24

2018-ban merült fel először a nyugdíjkötvény gondolata, amely egy eddig Magyarországon nem létező nyugdíjcélú állampapír kibocsátását foglalja magában. A nyugdíjkötvény egy olyan alacsony kockázatú, hosszú lejáratú állampapír tervezete, amely a lakosság nyugdíj-előtakarékosságát segítené elő. A konstrukció nagyon hasonló a Babakötvényhez, az állampapír ugyanis infláció feletti hozamprémiumot fizetne, és a kamatokkal felhalmozott megtakarítás összege a futamidő végén, jelen esetben a nyugdíjba vonuláskor lenne felvehető. Az eddig ismert információk nem teljes körűek, és főleg a termék versenyképességét illetően merültek fel komolyabb kérdések, de könnyen elképzelhető, hogy egy igen sikeres lakossági termék ötlete van kibontakozóban.

Mi történt a nyugdíjkötvénnyel?

A bevezetést először 2019-re tervezték, de a Magyar Állampapír Plusz 2019. június 1-jei bevezetése akkora sikert hozott a lakosság körében, hogy végül a nyugdíjkötvény bevezetése háttérbe szorult. 2020-ban a koronavírus-válság kirobbanásával indokolták a halogatást. A legfrissebb információk a 2021.03.18-i Kormányinfóról származnak, amikor a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos kérdések mellett a nyugdíjkötvény témája is előkerült a sajtó részéről.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban egyértelműen közölte, hogy

Nem akarunk nyugdíjkötvényt bevezetni.

Egyelőre tehát biztosan búcsút mondhatunk a nyugdíjkötvénynek. Mivel a legfőbb kérdések továbbra is tisztázatlanok, így azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy ez egy kedvezőtlen hír a magyar lakosság számára, vagy annyira nem lett volna versenyképes az eddigi 3 nyugdíjmegtakarítási forma mellett, hogy tulajdonképpen nem is érezzük meg a hiányát.

Milyen nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeink vannak?

Szerencsére nem kizárólag a nyugdíjkötvény bevezetésén múlik a magyarok időskori megélhetésének biztosítása. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) ugyanis már évek óta rendelkezésre állnak, és teljesen kiforrott, ismert és a lakosság körében is népszerű konstrukciókat jelentenek azok számára, akik nem szeretnének a leszakadó állami nyugdíjak miatt életszínvonaluk jelentős visszaesésével számolniA nyugdíjmegtakarítások mellett már önmagában is számos érv szól, így mindenképpen érdemes fontolóra venni, de legalább megismerni az aktív dolgozóknak az előtakarékosság lehetőségét. Nem mindegy azonban, hogy végül melyik konstrukció mellett tesszük le a voksunkat, az egyes termékek között ugyanis hatalmas különbségek vannak, ezért alaposan fontolóra kell vennünk, hogy mely terméket választjuk. Ez a hosszútávra szóló döntés ugyanis nagymértékben befolyásolhatja az időskori megélhetésünket.

Ha nyugdíjmegtakarításban gondolkozunk nem csak az számít, hogy havonta mekkora összeget tudunk félretenni idős éveinkre. Sok esetben az jelenti a problémát, hogy az emberek későn realizálják a nyugdíj-előtakarékosság fontosságát, vagy éppen úgy érzik, hogy fizetésük nem elegendő arra, hogy havonta több tízezer forintot tegyenek félre nyugdíjas éveikre. Egy későn elkezdett megtakarítás esetén viszont nem lehet kellő összegű megtakarítást felhalmozni a rövid futamidő miatt. Minél korábban gondolunk időskori megélhetésünkre, annál magasabb lejárati összegre tehetünk szert, így érdemes már fiatalabb korunkban is (akár 30 évesen)  nyugdíjmegtakarításban gondolkodni. Ebben az esetben a szerényebb jövedelemmel rendelkezők számára sem jelent hátrányt, ha csak alacsonyabb összeget képesek nyugdíjmegtakarítási célból félretenni.

Kíváncsi vagy, hogy mekkora havi nyugdíjkiegészítésre számíthatsz havi 10, 20 és 30 ezer Ft megtakarítással? Tudd meg tőlünk számszerűen!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét