Fontos tudni! Ezért nem veheti el az állam a nyugdíjmegtakarításodat!

0
367

A magánnyugdíjpénztárak esete sajnos a mai napig megingatja a nyugdíjmegtakarítások iránti bizalmat, ami nagyon kedvezőtlen hatást gyakorol a magyarok öngondoskodására. Mi is történt valójában a magánnyugdíjpénztárak államosítása során? Mi a helyzet a jelenleg elérhető nyugdíj-előtakarékossági formákkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre igyekszünk átlátható választ adni, hogy eloszlassuk a nyugdíjmegtakarítások terén felmerülő tévhiteket és kételyeket.

Mi történt a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal?

Mielőtt ennek kérdésnek a megválaszolására áttérünk, fontos alapjaiban megérteni, hogyan is működtek a magánnyugdíjpénztárak. Ebben a rendszerben a munkavállalók bruttó bére után fizetendő nyugdíjjárulék kisebb részben az államkasszába, nagyobb részben pedig a magánnyugdíjpénztári megtakarítási számlára került. Vagyis alapvetően a havi munkabérek után fizetendő nyugdíjjárulékok adták a befizetéseket. Ezen felül önkéntesen is helyezhettünk el pénzt a nyugdíjpénztári számlánkon. A munkavállalók által felhalmozott nyugdíjvagyont a nyugdíjpénztár kezelte és fektette be. Így a pénztári egyenleg a havi nyugdíjjárulékból származó és egyéni befizetéseknek, valamint a felhalmozott hozamoknak köszönhetően folyamatosan gyarapodhatott.

A magánnyugdíjrendszer mögötti alapvető elképzelést az jelentette, hogy a nyugdíjba vonulásunk során megállapított öregségi nyugdíj 75%-a az állami nyugdíj, a fennmaradó 25%-át pedig a magánnyugdíjpénztári egyenleg adta volna. Ez nem is egy rossz módszertan, hiszen a magánnyugdíjpénztári megtakarításunk egyéni befizetésekkel és hozamokkal is gyarapodott, így ennek köszönhetően magasabb havi nyugdíjra számíthattak a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezők, mintha 100%-ban állami nyugdíjra lettek volna jogosultak.

Miért függesztették fel akkor mégis a magánnyugdíjpénztári befizetéseket?

A magánnyugdíjrendszer működésével kapcsolatban 2 kritikus tényező lépett fel:

  • a magánnyugdíjpénztárak és önkéntes nyugdíjpénztárak nem fértek meg egymás mellett
  • az államkasszából kieső nyugdíjjárulékok jelentősen megterhelték az állami költségvetést, az elöregedő társadalom miatt pedig egyre drágábbá vált a rendszer fenntartása

Emiatt 2010-ben felfüggesztették a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot és a befizetés lehetőségét. 2011-ben végül a pénztártagok több mint 97%-a lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe, és alig több mint 100 ezren maradtak magánnyugdíjpénztári tagok.

Elvette tőlem az állam a saját megtakarításomat?

A magánnyugdíjpénztári számla mindenki saját nevére szólt, melynek egyenlegéről meghatározott időszakonként hivatalos kimutatást is kaptunk. Sajnos ebből adódik a legnagyobb félreértés, hiszen habár a nyugdíjszámla névre szólt, a nyugdíjjárulékok felett továbbra is kizárólag az állam rendelkezett, hiszen a munkavállalók azt az állam részére fizették meg. (Csak úgy mint napjainkban is, a munkavállalók által megfizetett nyugdíjjárulék teljes egészében állami bevételnek minősül.) A járulékok mindössze egy egyéni, névre szóló nyugdíjszámlán kerültek nyilvántartásra, de nem a saját megtakarításunk volt. A pénztári egyenleg csakis akkor kerülhetett a pénztártag tulajdonába nyugdíj juttatás formájában, ha nyugdíjba vonult. Így lehetséges az, hogy néhány hónap alatt törvényes úton “eltűnt” szinte a teljes magánnyugdíjpénztári vagyon, hiszen az államnak joga volt rendelkeznie a saját pénze felett. Az állam azonban csak a nyugdíjjárulékok felett rendelkezhetett, az egyéni, önkéntes befizetéseket és a reálhozamot teljes egészében megtérítette a pénztártagok számára.

Hova került a magánnyugdíjpénztári megtakarításunk? 

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők pénztári egyenlege az állami nyugdíjrendszerbe került vissza. A pénz nem veszett el, abba a forrásba került, melyből az állami nyugdíjak kerülnek kifizetésre. Vagyis a magánnyugdíjpénztári számlán felhalmozott, munkabér után megfizetett nyugdíjjárulékok nem tűntek el, az idősek ebből kapták meg havi nyugdíjukat. A különbséget az jelenti, hogy a rendszer megszűnése óta nem névre szólóan tartják nyilván a nyugdíjjárulékból származó egyenlegeket, hanem egy közös kasszában halmozódnak fel, és ebből teljesülnek 100%-ban az állami nyugdíjkifizetések.

Az ismertetett kormányzati döntések megítélése nem a mi feladatunk. Célunk, hogy mindenki számára átláthatóbbá tegyük a magánnyugdíjpénztári rendszer megszűnése körüli lépéseket, és eloszlassuk azt a tévhitet, hogy bárkitől is elvették volna a saját megtakarítását. Röviden összefoglalva, az állam törvényes úton átcsoportosította egy másik kasszába azokat a pénzeket, melyek felett teljes egészében rendelkezett, majd abból finanszírozta továbbra is az állami nyugdíjakat. A pénztártagok egyéni befizetéseit és a reálhozamokat pedig maradéktalanul visszatérítette.

Mi a helyzet a jelenlegi nyugdíjmegtakarítási formákkal kapcsolatban?

A magánnyugdíjpénztárak példája alapján sokakban merül fel továbbra is az attól való félelem, hogy a jelenlegi nyugdíjmegtakarításától is megfoszthatják. A valóság azonban az, hogy a jelenleg elérhető nyugdíj-előtakarékosságokat (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla) privát pénzügyi szolgáltatók biztosítják, a magyar államnak semmilyen hozzáférése sincs a megtakarítási számlán szereplő összegekhez. Míg a magánnyugdíjpénztári egyenlegek alapvetően az állami nyugdíjjárulékokból származtak, addig a jelenlegi nyugdíjcélú megtakarítások forrása kizárólag az egyének saját, adózott jövedelme. Ehhez kizárólag saját magunk, valamint a szerződésben megjelölt kedvezményezettek férhetnek hozzá.

Annak érdekében, hogy jobban érzékeltessük a nyugdíj-előtakarékosságok biztonságát, kitűnő példát jelent az, hogy a nyugdíjmegtakarítási számlát egy bankszámlával vagy értékpapírszámlával azonosítjuk. Minden esetben az egyének saját jövedelmükből származó megtakarítása áll mögötte, melyet különböző független, privát pénzügyi vagy befektetési szolgáltatóknál helyezünk el. Ebből adódik az a hasonlat, hogy a nyugdíjmegtakarításunk állami beavatkozás hatására bekövetkező eltűnése tulajdonképpen azonos azzal, hogy a banki megtakarításunk vagy az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetésünk teljesen elveszik. Ez pedig teljes egyszerűséggel nem történhet meg. Végeredményben ez is egy érvként szólhat a nyugdíjmegtakarítások mellett: semmilyen körülmények között nem ismétlődhet meg újra a magánnyugdíjpénztárak esete.

Érdekel a nyugdíjmegtakarítás, de nem tudod, hogy melyik a legbiztonságosabb megoldás? Számolj a Bankmonitor kalkulátorával, ahol egy szakértő kolléga is a segítségedre lesz. Érdeklődésed leadása után további tájékoztatást kaphatsz díjmentesen!

Nem csak az állam ellen van védve a megtakarításunk

Sőt, a nyugdíjmegtakarítások nem csak az állami beavatkozástól vannak védve, hanem a pénzügyi szolgáltatók esetleges csődjétől is. A nyugdíjcélú megtakarítások ugyanis a Befektetővédelmi Alap (BEVA) vagy vagyonbiztosítás által biztosított termékek. Ez azt jelenti, hogy a megtakarításunkat kezelő szolgáltató (minimális valószínűséggel bekövetkező) csődje esetén sem veszítjük el azt a pénzt, amelyet hosszú évek alatt halmoztunk fel.

Kíváncsi vagy, hogy mekkora havi nyugdíjkiegészítésre számíthatsz havi 10, 20 és 30 ezer Ft megtakarítással? Tudd meg tőlünk számszerűen!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét