Ezzel a módszerrel növelheted a megtakarításodat anélkül, hogy veszteségként élnéd meg!

0
44

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikái alapján a magyar háztartások nettó jövedelmük 6,32%-át takarítják meg, szemben az Európai Unióban élők 5,63%-os megtakarítási rátájával. Vagyis a magyarok átlagosan többet takarítanak meg, mint az EU állampolgárai. Ugyanakkor a jelentős jövedelmi eltérések miatt hatalmas különbségek figyelhetők meg a magyarok megtakarításai között is. A BÁV Zálog 2021. áprilisi kutatása szerint a magyarok 31%-ának semmilyen megtakarítása sincsen, míg egyes háztartások akár a jövedelmük több mint 50%-át képesek félretenni.

 

A megtakarítási hajlandóság egy nagyon komplex kérdéskört jelent, a háztartások alacsony megtakarítási rátájából származó probléma több okra vezethető vissza. A különböző felmérések szerint többet szeretnénk megtakarítani, és tisztában is vagyunk azzal, hogy a megtakarításunk szükség esetén rövid időn belül kimerülne, de – jövedelmi helyzettől függetlenül – nem rendelkezünk kellő akaraterővel, hogy többet tegyünk félre. Sokkal nagyobb előnyben részesítjük ugyanis a ma elkölthető jövedelmet, minthogy azt jövőbeli célok érdekében félretennénk, és csak a későbbiekben költenénk el. Gyakran érvényesül a halogatás problémája is, amely abból adódik, hogy habár sokan tervezünk jövőben elkezdett megtakarítást, mire végül azonban eljutunk odáig, csak töredékünk esetében történnek érdemi lépések. A folyamatos halogatás pedig egyre inkább felerősíti a tehetetlenség érzetét, miszerint nem vagyunk képesek változtatni a megtakarításunk mértékén.

Érdekel a nyugdíjmegtakarítás, de nem tudod, hogy merre indulj? Számolj a Bankmonitor kalkulátorával, ahol egy szakértő kolléga is a segítségedre lesz. Érdeklődésed leadása után további tájékoztatást kaphatsz díjmentesen!

Hogyan növelhetjük akkor a megtakarításunkat úgy, hogy még a saját költségvetésünket sem terheljük meg?

A válaszhoz egészen egy 2004-es kutatásig kell visszamenni. Richard Thaler és Schlomo Benartzi, a viselkedési közgazdaságtan kiemelkedő képviselői ugyanis egy olyan programot dolgoztak ki, amely kifejezetten azokat célozza meg, akik túl keveset takarítanak meg, de többet szeretnének. A “Takaríts meg többet holnap!” (Save more Tomorrow!) programot azóta több országban és területen bevetették, és nagyon kedvező eredményeket értek el az alkalmazásával. A programot többnyire a munkavállalói megtakarítások terén alkalmazták, és azt tapasztalták, hogy azok körében, akik kezdetben alacsony megtakarítási hajlandóságban szenvedtek, 4 év alatt négyszeresére növelték a megtakarítási rátájukat!

Mi is ez a csodaprogram?

A “Takaríts meg többet holnap” 4 pontból áll:

1. Először tegyük fel magunkban a kérdést, hogy a következő fizetésemelésünket követően hajlandók vagyunk-e növelni a megtakarítási rátánkat.

A tapasztalatok szerint ekkor sokkal türelmesebb döntést tudunk hozni a megtakarításainkat illetően, hiszen ekkor nem a jelenbeli fogyasztásunkról kell lemondanunk, hanem csak jövőbeli fogyasztásunk terhére növeljük a megtakarításunkat. De ezt is csak egy fizetésemelést követően! Ez az emberek nagyobb megtakarítási hajlandóságához vezet.

2. Ha az előző kérdésre IGEN-nel feleltünk, és csatlakoznánk a porgramhoz, akkor azzal kapcsolatban is szükséges kifejezni szándékunkat, hogy nem csak a soron következő, hanem a további jövőbeli fizetésemelések után is növeljük megtakarítási rátánkat.

Ekkor kiküszöbölésre kerül az a viselkedési probléma, miszerint a jelenbeli fogyasztás csökkenését (a növekvő megtakarítás miatt) sokkal nagyobb veszteségnek éljük meg, mintha jövőbeli fogyasztásról mondanánk le. És itt a jelenbeli elkölthető jövedelmünket egyáltalán nem befolyásoljuk, csak a jövőben megszerzendő jövedelem sorsáról kell döntést hoznunk!

3. Harmadik lépésben egy konkrét tervet kell kidolgoznunk (akár önállóan, akár hozzáértő segítségével), melyben meghatározzuk, hogy az egyes fizetésemeléseket követően pontosan mennyivel növeljük a megtakarítási rátánkat (vagyis pontosan meghatározzuk, hogy a jövőben nettó jövedelmünk mekkora részét tesszük félre).



Ezt nem a végtelenségig kell követni, még kezdetben határozzunk meg egy értéket arra vonatkozóan, hogy maximum mekkora hányadát takarítjuk meg jövedelmünknek. Ez lesz a személyes megtakarítási célunk.  Ennek alkalmazásával az idő előrehaladásával automatikusan nőhet a jövőbeli megtakarítási ráta, és kiküszöbölhető a halogatás problémája, valamint az ebből fakadó tehetetlenség.

4. A programban való részvétel önkéntes, vagyis bármikor abbahagyhatjuk a terv szerinti megtakarítást.

Az alacsonyabb mértékű elkötelezettség pozitívan hathat a programhoz való csatlakozási szándékra, és már komoly részsikerek érhetők el egy félbehagyott megtakarítási terv esetén is a megtakarítási hajlandóságot illetően.

Hol érdemes alkalmaznunk? 

A programban történő részvétel akkor mutat igazán látványos eredményeket, ha hosszútávon eszerint alakítjuk megtakarításunkat. Ez történhet akár csak a mindennapokban, de konkrét célok és eszközök esetében várhatóan nagyobb hatékonyságúnak bizonyul, és jobban is követhetővé válik, mint például:

  • megtakarítási számla
  • lakástakarék
  • nyugdíjmegtakarítás 
  • egészségpénztár
  • megtakarítási életbiztosítás
  • értékpapírszámla
  • tartós befektetési számla (TBSZ)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét